Haddzs 2020: az ezer kiválasztott
Népszava, 2020.08.09
A koronavírus elgondolkodtatta a saría bölcseit, a tavasszal elkezdődött pandémia nem csak a Ramadán hagyományait változtatta meg, hanem a mekkai zarándoklatét is. Tavasszal a fertőzés elkerülése végett Szaúd-Arábia lezárta a határait a zarándokok előtt, mert senki sem akarta, hogy a múlt megismételje önmagát. 967-ben a pestis miatt függesztették fel a haddzsot, 1048-ban pedig az éhínség miatt nem indultak el a karavánok Kairóból, a XIX. században pedig kétszer is Mekkából indult a kolera „világgá”.
Korlátozott részvétel
Mindenki jól tudta, hogy mekkora kockázatot jelent a haddzs, mivel az elmúlt évek során a zarándokok száma átlagban 2 és fél millió volt, de volt olyan év, amikor több mint 3 millióan jártak Mekkában. Végül a haddzsot az idén is megtartották, de korlátozott létszámmal, 1000 résztvevővel. A bizonytalanságot jelzi, hogy kezdetben még 10 ezer résztvevőről beszéltek. Szaúd-Arábia minden évben meghatározza, hogy melyik országból hány zarándokot fogad, a kvóta alapja az adott országban élő muszlimok száma. Így érthető, hogy a legtöbb zarándok Indonéziából, Bangladesből, Indiából, Egyiptomból, vagy Törökországból érkezik. Idén a haddzs és umra minisztérium úgy döntött, hogy milliók helyett csak 1000 Szaúd-Arábiában élő szaúdi, és ott dolgozó nem szaúdi állampolgár tehet eleget a Korán előírásának. A kiválasztottakra 8000 egészségügyi dolgozó, 51 klinika, és 200 jól felszerelt mentőautó vigyázott. „Allah Akbar!” című könyvében Germanus Gyula, az első – bizonyíthatóan – magyar háddzs, vagy a jobban ismert török jövevényszóval háddzsi, részletesen leírja az emlékeit. Bár a koronavírus módosította a haddzsot, a szabályok semmit sem változtak. Mekka szent városába még mindig csak muzulmánok mehetnek be, aki nem tudja bizonyítani, hogy muszlim vallású, azt nem engedik be. A külföldi állampolgárok ezt hivatalosan a zarándok-vízummal tudják igazolni, igaz a zarándokok már zarándok ruhában érkeznek. Az ihrám a férfiaknál két fehér, a szélén nem elvarrt leplet jelent, a nők pedig az iszlám hagyományainak megfelelően vannak felöltözve, a testüket eltakarják, de az arcuk látszik.
A mekkai nagymecsetben a zarándokok először hétszer körbejárják a Kába szentélyét (a Kába kockát, kocka alakú építményt jelent), aminek az egyik sarkában található a Fekete Kő, ami eredetileg fehér (világos) volt, de az emberek bűnei befeketítették, pontosabban folyamatosan feketítik. Az iszlám tanítása szerint a Kába a monoteizmus első szentélye és még Ádám építette. A történelem során a szentélyt többször átépítették, többek között a bibliai Ábrahám és a fia Iszmáil (Izmael), az arabok ősatyja is. A szentély mellett látható Ábrahám lábnyoma, és itt van eltemetve Iszmáil és édesanyja, Hágár is.
Hágár és fia
Idén a Kába hétszeri körbejárásakor a hagyományos tömeg helyett előre megrajzolt vonalon, szájmaszkban haladtak a hívők, egymástól megfelelő, 1,5 méteres távolságra. A zarándoklat második állomása, a szaíj (száj) is hasonló módon történt. A Kába mellett található Szafá és Marva dombja, amelyek között a háddzsiknak hétszer kell oda-vissza futniuk. A történet a Bibliából ismert: „Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában. / Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá. / És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra. / Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van. / Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. / És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek. / És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá." (1Móz, 21:14-20) A Biblia által említett forrás a Zemzem (Zamzam), aminek a vizéből mindenki iszik, sokan meg is mosakodnak benne. A legszentebb, legértékesebb ajándék, amit a muszlimok innen hazavisznek, természetesen nem más, mint a forrás vize.
Az iszlámban két mekkai zarándoklat van: a kicsi, vagy umra, és a nagy, vagy haddzs. Az umra, amit a járvány miatt a szaúdiak idén felfüggesztettek, az előbb említett két részből áll, majd a hajvágás, mint záró rituálé következik. A legtöbb zarándok a tamattu nevű zarándoklatot választja, ennek lényege, hogy az umra elvégzése után megcsinálj a haddzsot, aminek kezdete fix: az idén az iszlám időszámítás 1441. évében a Dzú al-Hiddzsa hónap nyolcadik napjára, azaz július 29-re esett. Aznap a zarándokok elmentek a Mekkától 7 kilométerre lévő Minába, ahol a világ legnagyobb sátorvárosa található. Itt imádkoztak, meditáltak, Koránt olvastak, majd a következő nap reggelén az Arafát-hegyhez indultak. Mivel hagyományosan ilyenkor milliók mennek egy irányba, és senki sem megy Mekkába, a hatóságok lezárják a városba vezető utat és hagyják, hogy a zarándokok konvojai azokat a sávokat is használják, a saría felülírja a KRESZ-t. Most, hogy Mekka kiürült, eljött a Kábát fedő fekete selyem lepel, a kiszva kicserélésének az ideje. A Próféta idejében a kiszva fehér volt és piros, majd a korai kalifák korában fehér, a középkorban pedig volt még sárga és zöld is, de a XII. századtól fekete. A Korán idézetekkel díszített kiszvát csak 1928 óta készítik Szaúd-Arábiában, korábban, évszázadokon át Egyiptomból érkezett. A fekete selyem kicserélését élőben is közvetítette a tévé, a lényeg, hogy a régi darabokat csak akkor engedik le a földre, amikor az újak már beborítják a falat. Ezeket a régi darabokat a királyságban felvágják, és ajándékként szétosztják az iszlám világában.
A zarándokok a Kába hétszeri körbejárásakor napernyővel védekeztek a tűző nap elől, viszont a Kába tetején dolgozó munkásoknál nem volt napernyő, pontosabban esernyő, pedig úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. (Talán a dézsa szó helyett jobb lenne az arab eredetű ibriket írni.) Nagy öröm arrafelé az eső, viszont Mekka egy kietlen völgyben fekszik, ezért az esőzések után hatalmas árvizek szoktak lenni.
Korlátozott részvétel
Mindenki jól tudta, hogy mekkora kockázatot jelent a haddzs, mivel az elmúlt évek során a zarándokok száma átlagban 2 és fél millió volt, de volt olyan év, amikor több mint 3 millióan jártak Mekkában. Végül a haddzsot az idén is megtartották, de korlátozott létszámmal, 1000 résztvevővel. A bizonytalanságot jelzi, hogy kezdetben még 10 ezer résztvevőről beszéltek. Szaúd-Arábia minden évben meghatározza, hogy melyik országból hány zarándokot fogad, a kvóta alapja az adott országban élő muszlimok száma. Így érthető, hogy a legtöbb zarándok Indonéziából, Bangladesből, Indiából, Egyiptomból, vagy Törökországból érkezik. Idén a haddzs és umra minisztérium úgy döntött, hogy milliók helyett csak 1000 Szaúd-Arábiában élő szaúdi, és ott dolgozó nem szaúdi állampolgár tehet eleget a Korán előírásának. A kiválasztottakra 8000 egészségügyi dolgozó, 51 klinika, és 200 jól felszerelt mentőautó vigyázott. „Allah Akbar!” című könyvében Germanus Gyula, az első – bizonyíthatóan – magyar háddzs, vagy a jobban ismert török jövevényszóval háddzsi, részletesen leírja az emlékeit. Bár a koronavírus módosította a haddzsot, a szabályok semmit sem változtak. Mekka szent városába még mindig csak muzulmánok mehetnek be, aki nem tudja bizonyítani, hogy muszlim vallású, azt nem engedik be. A külföldi állampolgárok ezt hivatalosan a zarándok-vízummal tudják igazolni, igaz a zarándokok már zarándok ruhában érkeznek. Az ihrám a férfiaknál két fehér, a szélén nem elvarrt leplet jelent, a nők pedig az iszlám hagyományainak megfelelően vannak felöltözve, a testüket eltakarják, de az arcuk látszik.
A mekkai nagymecsetben a zarándokok először hétszer körbejárják a Kába szentélyét (a Kába kockát, kocka alakú építményt jelent), aminek az egyik sarkában található a Fekete Kő, ami eredetileg fehér (világos) volt, de az emberek bűnei befeketítették, pontosabban folyamatosan feketítik. Az iszlám tanítása szerint a Kába a monoteizmus első szentélye és még Ádám építette. A történelem során a szentélyt többször átépítették, többek között a bibliai Ábrahám és a fia Iszmáil (Izmael), az arabok ősatyja is. A szentély mellett látható Ábrahám lábnyoma, és itt van eltemetve Iszmáil és édesanyja, Hágár is.
Hágár és fia
Idén a Kába hétszeri körbejárásakor a hagyományos tömeg helyett előre megrajzolt vonalon, szájmaszkban haladtak a hívők, egymástól megfelelő, 1,5 méteres távolságra. A zarándoklat második állomása, a szaíj (száj) is hasonló módon történt. A Kába mellett található Szafá és Marva dombja, amelyek között a háddzsiknak hétszer kell oda-vissza futniuk. A történet a Bibliából ismert: „Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában. / Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá. / És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra. / Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van. / Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. / És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek. / És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá." (1Móz, 21:14-20) A Biblia által említett forrás a Zemzem (Zamzam), aminek a vizéből mindenki iszik, sokan meg is mosakodnak benne. A legszentebb, legértékesebb ajándék, amit a muszlimok innen hazavisznek, természetesen nem más, mint a forrás vize.
Az iszlámban két mekkai zarándoklat van: a kicsi, vagy umra, és a nagy, vagy haddzs. Az umra, amit a járvány miatt a szaúdiak idén felfüggesztettek, az előbb említett két részből áll, majd a hajvágás, mint záró rituálé következik. A legtöbb zarándok a tamattu nevű zarándoklatot választja, ennek lényege, hogy az umra elvégzése után megcsinálj a haddzsot, aminek kezdete fix: az idén az iszlám időszámítás 1441. évében a Dzú al-Hiddzsa hónap nyolcadik napjára, azaz július 29-re esett. Aznap a zarándokok elmentek a Mekkától 7 kilométerre lévő Minába, ahol a világ legnagyobb sátorvárosa található. Itt imádkoztak, meditáltak, Koránt olvastak, majd a következő nap reggelén az Arafát-hegyhez indultak. Mivel hagyományosan ilyenkor milliók mennek egy irányba, és senki sem megy Mekkába, a hatóságok lezárják a városba vezető utat és hagyják, hogy a zarándokok konvojai azokat a sávokat is használják, a saría felülírja a KRESZ-t. Most, hogy Mekka kiürült, eljött a Kábát fedő fekete selyem lepel, a kiszva kicserélésének az ideje. A Próféta idejében a kiszva fehér volt és piros, majd a korai kalifák korában fehér, a középkorban pedig volt még sárga és zöld is, de a XII. századtól fekete. A Korán idézetekkel díszített kiszvát csak 1928 óta készítik Szaúd-Arábiában, korábban, évszázadokon át Egyiptomból érkezett. A fekete selyem kicserélését élőben is közvetítette a tévé, a lényeg, hogy a régi darabokat csak akkor engedik le a földre, amikor az újak már beborítják a falat. Ezeket a régi darabokat a királyságban felvágják, és ajándékként szétosztják az iszlám világában.
A zarándokok a Kába hétszeri körbejárásakor napernyővel védekeztek a tűző nap elől, viszont a Kába tetején dolgozó munkásoknál nem volt napernyő, pontosabban esernyő, pedig úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. (Talán a dézsa szó helyett jobb lenne az arab eredetű ibriket írni.) Nagy öröm arrafelé az eső, viszont Mekka egy kietlen völgyben fekszik, ezért az esőzések után hatalmas árvizek szoktak lenni.
Megkövezik a sátánt A hagyomány szerint Ádám és Éva az Arafát-hegynél találkozott először a Paradicsomból történt kiűzetésük után, és az itt áll Namira-mecset, amelynek a helyén 632-ben a Próféta az utolsó beszédét mondta, majd pár hónappal később meghalt. Ezt a beszédet manapság többször is idézik George Floyd halálával kapcsolatban, mondván, az iszlám elutasít mindenféle rasszizmust. Ugyanis a Próféta ebben a búcsúbeszédében azt is mondta, hogy minden ember egyenlő, és nem lehet különbséget tenni az emberek között a bőrszín alapján. A hatalmas Namira-mecsetben, ahol a hívók a déli, és a délutáni imájukat végzik, 450 ezer ember fér el. De ez a nagy szám még mindig kevés a 2 millióhoz képest, már csak azért is, mert az imatérben egy jól látható csík jelzi, itt ér véget az Arafát-hegy, tehát ha egy muszlim azon kívül imádkozik, akkor nem érvényes a zarándoklata. Az idén emiatt senkinek sem kellett aggódnia, a háddzsik egy hatóságilag kijelölt imaszőnyegen ültek, egymástól több méterre, és végig szájmaszkot viseltek, akárcsak az imám, aki az istentiszteletet vezette. Napnyugta után mindenki a szomszédos Muzdalifába ment. A napnyugtai és az esti ima elvégzése mellett a zarándokok kavicsokat is gyűjtöttek, amelyekkel Minában megkövezik a sátánt szimbolizáló oszlopokat. A következő nap reggelén (a hónap tizedik napján) visszatértek Minába, és először megkövezték a sátánt szimbolizáló legnagyobb oszlopot. A szaúdi hatóságok mindig felhívják a figyelmet arra, hogy a zarándokok Muzdalifán ne "féltéglákat" gyűjtsenek, hanem csak apró kavicsokat, ugyanis nem mindegyik kavics talál célba. Amikor több mint 2 millió ember kövez, egy folyamatos zümmögést lehet hallani, ahogy a kavicsok célba érnek. A csoportos zarándokoknál megfigyelhető, hogy a férfiak a nők mögé állnak, így védve őket a tömeg nyomásától. Az idén ez is kényelmesen történt, mindenkinek meg volt a hatóságok által kijelölt helye, ahonnan dobhatott. Az áldozati állat bemutatásakor ismét a Bibliáé a főszerep, ugyanis ilyenkor a muszlimok arra emlékeznek, hogy Ábrahámnak nem kellett feláldoznia a saját fiát. Július 31-én kezdődött az iszlám második legszentebb ünnepe, az áldozati ünnep, vagy Éjd (Id) al-Adha. Napjainkban a zarándokoknak már nem kell kést ragadniuk, elég ha megvesznek egy igazolást a folyamatról, vagyis úgy vágnak le egy állatot, hogy sosem látták azt. Végül a hajvágás következik, sok férfi leborotválja a haját, de a nőknek elég egy-két tincs levágása is. A hívők visszatérnek Mekkába, hogy már a Kába új borítója előtt ismét megtegyék a hét kört. Mivel a legtöbb muszlim a tamattu nevű zarándoklatot végzi, így kötelező jelleggel még egyszer futniuk kell a Szafá és a Marva dombok között. És eljön az ihrám levételének az ideje, a sátánt szimbolizáló három oszlopot a következő napokban már világi ruhában is meg lehet dobálni, majd a város elhagyása előtt a hagyományos módon el kell köszönni a Kábától. Augusztus 20-án a muszlimok ismét ünnepelni fognak, ugyanis kezdetét veszi az iszlám időszámítás szerint 1442. esztendő.
Galgóczi István